2015. július 29., szerda

cipeld helyettem hazáig, geci.


végül megtudtam, mii volt a baja Hubának.
tulajdonképp egy borzalmas délutánt éltem át, aztán valahogy 'megbeszéltük' a dolgot. nagyon örülök, hogy végüliis mégis megpróbáljuk helyretennii a dolgokat, ahelyett, hogy végetvetnénk ennek. mert nem akarom. más értelemben persze de. ez a sok vita valóban kikészít minket iis meg a kapcsolatunkat iis, de úgy vagyok vele, hogy már valamilyen szinten megtanultam kezelnii, vagy igazából nem iis tudom...
a legnagyobb problémám az, hogy ezerszer el kell valamiit mondjak nekii, hogy végre megcsinálja. és játszik. mint egy kisgyerek, folyton játszik. de a gyerekekre, ha ráparancsol az ember, hogy pakoljon össze a szobájába, összepakol. Huba egy naaaagy gyerek. egy nagy szófogadatlan gyerek.
de én így szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése